A béranyasági eljárás Grúziában már több mint 25 éve engedélyezett (1997 óta). A béranyaság és az IVF grúziai jogi szabályozása több normatív aktuson alapul, többek között az „egészségügyről” szóló törvényen (141., 143., 144. cikk), a „polgári jogi aktusokról” szóló törvényen (30. cikk), a „külföldiek és hontalan személyek jogállásáról” szóló törvényen (49¹. cikk), az „igazságügyi miniszter törvényén” (a polgári jogi aktusok nyilvántartásáról szóló 18. sz. rendelet), a „betegjogokról” szóló törvényen (22. cikk), valamint az igazságügyi és belügyminiszterek 2016. április 4-én elfogadott közös rendeletén a Grúziából távozó, IVF (béranyaság) eredményeként született gyermekekre vonatkozóan.
A felsorolt törvények mindegyike a béranyaság és az IVF egyes aspektusait szabályozza Grúziában:
I. Az 1997.10.12-i 1139. sz. „Egészségügyről” szóló törvény (141., 143., 144. cikk) meghatározza az IVF- és a béranyasági eljárások általános alapelveit, beleértve a donor ivarsejtek és embriók felhasználását, valamint a folyamat résztvevőinek jogait és kötelezettségeit.
141. cikk
Donorsperma felhasználásával végzett megtermékenyítés engedélyezett:
a) meddőség esetén, amikor fennáll a genetikai betegség férjtől való átvitelének kockázata, vagy egyedülálló nő megtermékenyítésére, ha ehhez a meddő pár vagy az egyedülálló nő írásbeli hozzájárulását megadták. A gyermek megszületése után a meddő pár vagy az egyedülálló nő minősül szülőnek, tehát őket illeti meg a felelősség és a szülői jogkör. A donor nem jogosult arra, hogy a megtermékenyítés eredményeként született gyermek apjaként (anyaként) ismerjék el;
143. cikk
1. In vitro megtermékenyítés engedélyezett:
a) meddőség kezelésére, valamint abban az esetben, ha fennáll a genetikai betegség feleségtől vagy férjtől való átadásának veszélye, a házastársak vagy donor ivarsejtjeinek vagy embrióinak felhasználásával, amennyiben ehhez a házastársak írásbeli hozzájárulását megszerezték;
b) ha a nőnek nincs méhe, az embrió más nő méhébe („béranya”) történő átültetésével és kihordásával. A házastársak írásbeli hozzájárulása szükséges.
2. A gyermek megszületése esetén a házastársak minősülnek szülőknek, tehát őket illeti a felelősség és a szülői jogkör. Sem a donor, sem a béranya nem jogosult arra, hogy a gyermek szülőjeként ismerjék el.
144. cikk
Mesterséges megtermékenyítés céljára megengedett a fagyasztással konzervált férfi és női ivarsejtek vagy embriók felhasználása. A tárolás időtartamát a pár kérésére, az előírt eljárásnak megfelelően határozzák meg.
II. A 2011.12.20-i 5562. sz. Polgári jogi aktusokról szóló törvény (30. cikk) szabályozza az IVF és a béranyaság eredményeként született gyermekek születésének nyilvántartását, kimondva, hogy a gyermek a szándékolt szülők gyermekének minősül.
III. A 2014.05.03-i 2045-II. sz. „A külföldiek és hontalan személyek jogállásáról” szóló törvény (49¹. cikk) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a külföldiek grúziai reprodukciós technológiákhoz való hozzáférési jogait szabályozzák.
49. cikk | A Grúziában IVF (béranyaság) útján született gyermek távozása Grúziából
1. A Grúziában in vitro megtermékenyítés (béranyaság) útján született gyermek csak akkor hagyhatja el Grúziát, ha a gyermek mindkét szülője szerepel a születési anyakönyvi bejegyzésben, amelyet a Grúz Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működő, közjogi jogi személynek minősülő Közszolgáltatás-fejlesztési Ügynökség állított ki.
2. A Grúziából távozó, IVF (béranyaság) útján született gyermekek eljárását Grúzia igazságügyi miniszterének és belügyminiszterének közös rendelete határozza meg.
3. Az igazságügyi miniszter 2012.01.31-i 18. sz. „A polgári állapot nyilvántartási eljárásának jóváhagyásáról” szóló rendelete (16. és 19. cikk) pontosítja a születések nyilvántartásának eljárásait, beleértve a béranyaság útján született gyermekeket is.
16. cikk. A születés nyilvántartása egészségügyi intézmény által kiállított igazolás alapján
1. A születés nyilvántartásához szükséges adatokat a születési anyakönyvbe a Grúzia munkaügyi, egészségügyi és szociális védelmi minisztere, valamint Grúzia igazságügyi minisztere közös rendeletével kiállított orvosi születési igazolás alapján vezetik be.
2. Ha az orvosi születési igazolásban szerepel, hogy a gyermek in vitro megtermékenyítés eredményeként született, a személyiállapot-nyilvántartó hatóság a szükséges dokumentumok benyújtását követően, de legkésőbb az orvosi születési igazolás benyújtásától számított 7 naptári napon belül jegyzi be a születést. Ha a dokumentumokat a meghatározott határidőn belül nem nyújtják be, a születés bejegyzése az általános szabályok szerint történik.
19. cikk. Az in vitro megtermékenyítés eredményeként született gyermek születésének nyilvántartása
1. Az in vitro megtermékenyítés eredményeként született gyermek születésének nyilvántartásba vételéhez a grúz jogszabályokban meghatározott dokumentumok mellett a személyiállapot-nyilvántartó hatóságnak a következőket kell benyújtani:
a) az egészségügyi intézmény által közvetlenül az embrió beültetése után kiállított in vitro megtermékenyítési igazolást;
b) közjegyző által hitelesített szerződést, amelyet az in vitro megtermékenyítés előtt írtak alá:
a) a szülő nő és a genetikai szülők között, vagy;
b) a gyermeket megszülő nő, a genetikai apa, a gyermek apjaként a születési anyakönyvi kivonatba bejegyzendő személy (aki nem a gyermek genetikai apja) és a donor között, vagy;
c) a gyermeket megszülő nő, a házastársak és a donorok között.
2. Az in vitro megtermékenyítés eredményeként született gyermek szülei:
a) a genetikai szülők;
b) a genetikai apa (anya) és az a személy, akit a szerződés alapján apaként jegyeznek be a nyilvántartásba;
c) a házaspár.
3. A donor vagy a „béranya” nem tüntethető fel a gyermek apjaként (anyaként) a születési személyiállapot-bejegyzésben.
4. Az in vitro megtermékenyítés eredményeként született gyermek születésének bejegyzésekor, ha nem nyújtják be a béranyasági szerződést, a gyermek szülei vagy az egyedülálló nő nem kerülnek feltüntetésre a születési anyakönyvben. Ebben az esetben a gyermek vezetékneve és keresztneve a gyámok és a gyámhatóság kérelme alapján kerül bevezetésre a születési anyakönyvi kivonatba.
V. A 2000.05.05-i 283. sz. Betegjogokról szóló törvény (22. cikk) védi az IVF és a béranyaság résztvevőinek jogait, beleértve a tájékozott beleegyezéshez való jogot is.
22. cikk
1. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának előfeltétele a beteg tájékozott beleegyezése, és abban az esetben, ha kiskorúak nem képesek tájékozott döntést hozni, a hozzátartozójuk vagy törvényes képviselőjük beleegyezése is. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtását meg kell előznie a tájékozott beleegyezés megszerzésének.
2. Az olyan egészségügyi szolgáltatások nyújtásakor, mint ... az in vitro megtermékenyítés, írásbeli tájékozott beleegyezés szükséges.
3. Az igazságügyi és belügyminiszterek 2016. március 4-i 4846. sz. közös rendelete meghatározza a Grúziából távozó, IVF (béranyaság) eredményeként született gyermekekre vonatkozó szabályokat, biztosítva a gyermek és a szándékolt szülők jogainak jogi védelmét.
A grúziai béranyáknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, beleértve a 21 és 35 év közötti életkort, legalább egy komplikációk és magzati rendellenességek nélküli sikeres szülést, továbbá a fizikai és mentális egészséget, a súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény miatti büntetett előélet hiányát, a szülői jogoktól való megfosztás vagy korlátozás korábbi hiányát, az alkohol- vagy drogfüggőség hiányát, a jogképességet és a béranyára vonatkozó egészségügyi követelmények teljesítését.
4. Grúziában a béranyaság olyan házas heteroszexuális párok számára elérhető, akik orvosi bizonyítékot tudnak bemutatni arról, hogy természetes úton nem képesek gyermeket vállalni, valamint jogi igazolást családi állapotukról, továbbá egészségügyi okokból egyedülálló nők számára is. A jogszabályok megkövetelik, hogy a szándékolt szülők házastársak legyenek, vagy bizonyítsák, hogy meghatározott ideje együtt élnek (több mint egyéves házasság vagy együttélés).
A házaspárt vagy az egyedülálló nőt, aki béranya szolgáltatásait vette igénybe, a gyermek megszületése után azonnal a gyermek törvényes szüleiként ismerik el. A törvény nem ír elő utólagos örökbefogadást a szándékolt szülők részéről, és sem a donor, sem a béranya nem jogosult arra, hogy a gyermek szülőjeként ismerjék el. A béranyának nincs semmilyen igénye a gyermekre, mivel genetikailag nem áll vele rokonságban, és önkéntesen vállalja a részvételt a béranyasági programban. Még akkor is, ha az embriót donor petesejtből vagy spermából, nem pedig a meddő pár saját genetikai anyagából ültetik be a béranya méhébe, a leendő szülők minősülnek a gyermek szüleinek. Ez leegyszerűsíti a szülői jogok elismerésének folyamatát a leendő szülők számára (a grúz „Egészségügyről” szóló törvény 141., 143. és 144. cikkei).
A grúz jogszabályok szerint a születési anyakönyvi kivonatot a gyermek születését követően azonnal, egy napon belül kiállítják. A születési anyakönyvi kivonatban a gyermek szüleiként a pár vagy az egyedülálló nő szerepel. Így a béranyaság útján született gyermek születési anyakönyvi kivonata nem különbözik bármely más gyermek születésekor kiállított anyakönyvi kivonattól. A meddő pár vagy az egyedülálló nő szülőként történő nyilvántartásba vételéhez nincs szükség a béranya hozzájárulására.
A pár szülőként történő bejegyzéséhez a következőkre lesz szükség:
1. A szülők vagy az egyedülálló nő által aláírt béranyasági szerződésre, az IVF-klinika által kiállított, az embrió béranya méhébe történő átültetéséről szóló igazolásra és a szülészeti intézmény által kiállított születési igazolásra. A külföldiek (vagy az egyedülálló nő) a születési anyakönyvi kivonat kiállítása után bármikor hazavihetik a gyermeket.
2. A béranyaság eredményeként született gyermek biológiai szüleinek a saját vagy donor genetikai anyagot a szerződésnek megfelelően biztosító apa és anya – házaspár vagy egyedülálló nő – minősülnek.
A jogszabályok szerint tehát a gesztációs béranyaság Grúziában legális. A normatív aktusok alapján ez jogszerűen házas heteroszexuális párok számára engedélyezett, akiknél ennek a módszernek orvosi indikációja fennáll, valamint egyedülálló nő számára. A béranyaság tilos egyedülálló férfiak és azonos nemű párok számára.
A gyermeket kihordó nőnek nincs biológiai kapcsolata a gyermekkel. A megtermékenyítés laboratóriumi körülmények között történik. Ennek céljából a biológiai anyától/donortól petesejtet, a biológiai apától/donortól spermát vesznek le. A béranya egyidejűleg nem lehet petesejtdonor is. Így teljesül az a követelmény, hogy a béranya és az általa kihordott gyermek között ne legyen genetikai kapcsolat.
A béranyaság a felek önkéntes megállapodása alapján valósul meg, amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni. A béranyasági szerződésnek tartalmaznia kell az együttműködés valamennyi feltételét, a felek jogait, kötelezettségeit, a kompenzációt és költségeket, valamint a gyermek jogi státuszát.
A béranyának nincs semmilyen joga ahhoz a gyermekhez, akit mások számára hord ki és szül meg. Nem követelheti, hogy kapcsolatban maradjon vele, és nem kérheti vissza. A gyermek megszületése után semmilyen felelősség nem terheli. A biológiai szülők vagy az egyedülálló nő az egyedüli törvényes szülők, és őket illetik meg a gyermek nevelésével, gondozásával és oktatásával kapcsolatos valamennyi jog és kötelezettség.
A „Success” béranyasági központ jogi osztályának vezetője
